*
nemis gondolhatnál jobbat mint hogy zárj ki minden gondolatot,
ürítsd az elméd olvaszd a spanyol viaszod, viaszos bábú
nem szent, megüresedett árú a kiürült váróban,
azért gondolkodom mielőtt leírom rajta gyerünk záróra
meg csengetnek állj sorba,emlékeken csak foltokban eső
jellemre rakódott csorba, fűzöd fel, mint egy borostyán
követ, hogy kövessen az aggastyán követ hajíts lassacskán
a hídról lógsz, mint a bostoni időkben, postoszj egy linket
láss bővebben..
*
egy cimborám egyszer azt mondta
bbb-bbe kell basznunk naponta,
á miről beszélsz naa most komolyan.... jajaja..
feledésbe merülök - víz alá, amolyan, fekete-fehér filmkockás, tompa-vörös fényű laborban, vágnak méretre meg nagyítanak ki, a múzeumi polcra vagy a sütésnél gyújtósnak hajítanak kiamadehogyis....
*
minden második sor a négyzeten ami helyes, nem az első sem az utolsó
a soron következő nemes, komoly esélyekkel kecsegtető, ábránd
ami fellelhető, illetve, véteti magát észre, mindenhol, ahonnan úgy amúgy
idő előtt még úgysem lépsz le, tépsz le egy papírdarabot a haverod söralátétjéből,
vagy csak a széléből tökmindegy a lényeg egy, hogy mindig csak diszkréten...
ők lépnek tovább csak kényelmesen, én meg kérek egy sört miután ténylegesen
hazaindulok a buszra vagy hajnalban esetenként felbukkanó villamosra nem futok,
csak, ha látótávolságon belül van és menni is már alig tudok...
*
nekem is ismerős, a suli meg a sok régen nem látott, régen is csak haloványan
sejlő ismerős, feltehetően az ismertség is a maga szintjén velős, a pénz nem kenős
de ha lenne se menne bele, bennem bízhatsz, ebben a tekintetben...
*
fejléceld a címed,hogy ne lógjon lába,
kába sorok margó mellett korántsem katonásan,
gyerekes összevisszaságban egymás után hátán
és hegyén, hetykén bután, szerény-szurony
szúr léket, a zubbony már nem nyújt menedéket,
ereszt a palack, miközben hátrálsz, pedig mindvégig
azt hiszed előre haladsz, az ösvény így ér körbe,
egy tisztáson, 4 kéz és amit felváltva a szádhoz emelsz
aztán ölbe..kel fel a nap te meg aludnál már rég..
*
tettre kész a készre tett,
észre veszed miután azt hitted, hogy észre vett
vége van máskor csak azt érzed hogy vége lett,
angolul mer az menő, hogy ki a beszt,
á haggyad már magad a küszöbönkívül néha,
körkörösen ismétlődő téma, olykor cserélődik mint a véna
által közrefogott ereidben szerteáramló vér,
álott rím, mint az ott hagyott sör, a dér
csíp reggelente,nem a vége, az csak este,
ami szeles, állandóságban tévelygő részletes folytonosság,
folytatólagosan fojtod magadban el, ami konokká
tesz nem a mindennapok hava, csak azoknak a legjava...
borsa-sava, bornak szaga, a mámor illanó illata
oldoz fel, toldozd foltozd
satírozd, ami magában hordoz, illeszd a korhoz,
a kórkép jellegzetes, pórul járt pór nép, enyhítendő
említés mentes, ólom lábakon járkálő idő.
*
egy buszülésbe nemis inkább iskolapadba vésett idézet
amit a falról koppintottak,ismeretlen kiléte, vagy éppen
ugyanazok voltak akik azt írták 'ide most nem írok semmit sem',
nyitott titok, legfeljebb vicc más még ennyit sem
vett észre, vizuális szennyezés írták később
és korábban megrándult a kar is már jóval,
a fém érezete nem vetekedik semmilyen más érzettel vagy szóval,
látod itt tört részek lettek kitömörítve pár szóba
hébe hóba, lépni friss hóra,
avar-leveles eső előtti próba.....repülés...ja próbarepülés...menekülés,menetülés...
