*
2010
*
dédédé dédédé aendédé
fáradt-bután pislogok
még az álmok elől sem iszkolok el,
illanok a rendező mögött, csomópontok között
lopott pillanatok, 7 percen belül illani el,
hozzádörgölöm az orrom, a korom, miért érdekel,
hiába lovagolsz a szavakon, ha az érzelmeiden más uralkodik,
vagy épp senki tenni semmit nem is vonakodik,
vállat rántani, szájat húzni nézni félre...
*
hallod ahogy csikorog reggelente
fintorog a fitos orrod kitolod
majd emeled vissza az ablakból
a parkolóból áradó köd kúszik
a fák ölelik a síneken gördülő fémeket körül,
géppel kézben örül, én nem, csak este-reggel fél6 körül,
anonim-alteregó közeg, lövet-léptet követ, szorít övet,
napraforgó virágot magot, lakatot , ajtóhoz kulcsot,
gyolcsot a sebedre, kendd a hajadra ne a kezedre,
hang a lemezre, mi más is juthatna eszedbe ?
